TERÜLETI KÉPVISELŐ VAGYOK, KERESS BÁTRAN! :)
Akkor kell felugrani a szerencse vonatára, amikor éppen elrohan melletted, mindegy, hogy merre visz, mert egy elhibázott, elhabozott ugrás, és egész életeden át hiába vársz másik vonatra. - Rejtő Jenő
2016. június 20-a. A dátum, mikor hajnalban fáradtan, és duzzadt szemekkel vonultam végig a reptér felé vezető úton telepakolt rózsaszín gurulós bőröndömmel. Úti cél: Görögország, Kréta.
Persze már lecsekkoltam a szupernek ígérkező családi hotelt, és már rég kívülről fújta minden ismerősöm, hogy felszolgáló leszek, és beutazom az egész szigetet, és nem mellesleg a búcsúbulik a legszuperebbek.
Ez volt az első alkalom, mikor arra vállalkoztam, hogy hosszabb ideig leszek távol a családomtól, a barátaimtól és a hazámtól. Atya jó ég! Sosem voltam még külföldön, és tessék:3 hónapra lelépek!
Tényleg lelépek, tényleg ott állok a repülőtéren, és hirtelen tényleg teljesen beleborzongok. Megteszem. Végre egyszer nem csak álmodozok arról, hogy elkezdek élni, végre tudtam önző lenni, és végre tudom, hogy mit is akarok! Vagy legalábbis azt, hogy mit nem. Útitársam Gabi lett, aki csoporttársam volt az egyetemen, de nem igazán ismertük még akkor jól egymást, de ma már azt mondhatom, hogy jobb partnert el sem tudtam volna képzelni magam mellé.
Életem első repülése! A felhők felett jártunk mind képletesen, mind valójában, csakhogy ez akkor sem múlt el, mikor landoltunk, megtaláltuk a transzfert és megérkeztünk a szállodába, ahol aztán a sorsfordító események tárháza sorakozott fel előttünk.
Kaptunk egy rövid útbaigazítást magától a menedzsertől, majd papírmunka. Hiába féltünk az angoltudásunktól, vagyis annak hellyel-közzel való hiányától, valahogy mégis sikerült megértetni magunkat. Nem hiába volt az a sok évnyi activity-zés :)
Ha Krétára mentek nem árt, ha bizonyos tényekre felkészültök:
-A helyiek hihetetlenül barátságosak, vendégszeretőek és közvetlenek.
-A fiataloktól kezdve az öreg bácsikáig, aki a legeldugottabb helyeken árulja a kis szuveníreket, szinte kivétel nélkül mindenki beszél angolul.
- Ez az angoltudás abból áll, hogy szavakat pakolnak egymás mellé, és ha már nyelvtanilag nagyon precízen fogalmazol nem igen értik, tehát ne becsüld alá a nyelvtudásod, nekik pont jó lesz.
- Taverna, szuvenír, taverna, szuvenír, taverna, taverna, taverna, szuvenír, szuvenír, szuvenír… a legtöbb város ennyiből áll
- A görög ételek nagyon finomak tudnak lenni, de a jóból is megárt a sok, és ilyenkor kezdesz imádkozni egy emberes adag pizzáért a szabadnapodon.
- A hogy vagy-ra a válasz kivétel nélkül az kell, hogy legyen: jól, különben az egész életetdet mesélheted elfele nekik. Ebben nem ismernek tréfát :)
- És sajnos a görög férfiak és nők nem olyan isteniek, mint hiszed, de hatalmas hangjuk van.
De vajon milyen lesz a szállás?
Nos, ebben sem kellett csalódnunk.
Kétágyas, fürdőszobával, légkondival és hűtővel felszerelt szobáink a hegy tetején sorakoztak fel, és „véletlenül” kiválóan be tudtuk fogni az előtte lévő kis területet közössége terasznak. Szívből mondhatom, hogy nincs is jobb arra ébredni, hogy a szobából kilépve reggelente a hatalmas hegyek, és a végtelen tenger látványa fogad, és arra lefeküdni az éjszakai traccspartik és iszogatások után, hogy alattad terül el az kivilágított város.
Gabival közös szobát kaptunk, de lengyel sorstársainkkal (egy lányt még kivéve rajtunk kívül minden diák lengyel volt), és többnyire franciául beszélő animátorainkkal is pillanatok alatt szoros barátságok kötődtek. Együtt hajtottuk végre minden csínytevést, töltöttük fel kávékészleteinket, utazgattunk, tetőről bámultuk a hullócsillagokat és dobáltuk egymást paradicsommal. De erről többet nem mesélhetek egyelőre, hiszen, ami Krétán történt, annak ott is kell maradnia.
A munka is szuper volt. Nagyrészt a szálloda bárjában dolgoztam éjszakánként 4-től éjfélig vagy 5-től 1-ig.
Csak én voltam ilyen speciális Alberttel, egy lengyel fiúval, a többiek emberibb időben dolgoztak, viszont nekünk így minden nap rendelkezésünkre állt egy fél nap, mikor oda mentünk, ahova csak akartunk. A feladatunk sem igényelt földöntúli képességeket. A rendre kellett felügyelnünk a medencénél, a bárban, a hallban, a teraszon és a jégkrémes kocsinál. Pohárszedés, tányérok összegyűjtése, mosogató géppel mosogatás, jégkrémcsere… Eléggé összetett volt, de amint az ember fia/lánya megtanulta kezelni a helyzeteket, és belejött a napi rutinba, már minden simán ment. Így történt, hogy aztán mindig tudtunk időt csenni a lazításra, és arral, hogy az égvilágon mindenkivel, akivel csak akartunk barátságot köthessünk legyen szó Bubbisról, a recepciósról, aki aztán utazási tanácsadónk lett, az étteremben dolgozó pincérekről és pincérnőkről, akik mindig észrevettek minden aprócska módosítást kifejlett stílusodon, hogy aztán el ne mulasszák megdicsérni minden nap, hogy milyen jól nézel ki, az animátorokról, a fotós hölgyről és természetesen a vendégekről.
Többnyire lengyel, német, angol és francia vendégeink voltak. Érdekesebbnél érdekesebb emberekkel találkoztam, és amit sosem hittem volna, beszélgettem. Amellett, hogy a nyelvtudásom is sokat fejlődött –ELKEZDTEM BESZÉLNI!!!!!- annyi érdekességet tudtam meg, és annyira jól esett, mikor arról áradoztak, hogy mennyire jó munkát végzünk. Elhihetitek ezek után minden egyes nap –és tényleg nem túlzok- hatalmas mosollyal mentem dolgozni.
Az étkezés is minden várakozásunkat felülmúlta. Minden egyes alkalommal azt az ételt kaptuk, amit a hotel vendégei is ettek, rendszerint 5-6 féle ételt kombinálhattunk kedvünk szerint, plusz süti minden étkezéshez és gyümölcsök!!!! Habár néha nem a mi ízlésünket tükrözte a felhozatal, azért mindig találtunk valami „ehetőt”.
Na és a szabadnapok! Minden annyira szuperül el volt rendezve. A főnökök annyira rugalmasak voltak mindenben, a kollégákat nagyon szerettem, az egész ott létemet, és jöttek a kínos pontok.
Vajon a szabadnapokat és a pénzünket rendesen megadják? Hát meg! Minden héten, ahogy meg volt beszélve egy teljes szabadnapot kaptunk, és mikor kértük, együtt Gabival vagy bármelyik kollégánkkal. Annyi helyre mentünk, amennyire csak erőnkből futotta. És ezek egytől egyig lenyűgözőek voltak. A tenger ezer arcát mutatta meg, hippivárosban jártunk, hegyes vidékeken kocsikáztunk keskeny szerpentinen, jachttal mentünk át egy kis szigetre, motorral utaztunk városokon keresztül, hogy aztán hajóskapitány barátokat szerezzek, stoppoltunk, úsztunk, halrajokat figyeltünk meg, ingyen koktéloztunk randomban, éjszaka fürödtünk a tengerben Némót keresve, belevetettük magunkat az éjszakai életbe és minden, amit csak el bírsz képzelni.
És miből? A fizetésünket hiánytalanul megkaptuk (nekem néha még borravaló is csurrant-cseppent), és habár figyeltünk a pénzre, amikor alkalom adódott rá minden létező lehetőséget kihasználtunk arra, hogy jókat együnk, utazgassunk, bulizzunk, vásároljunk, és még így is rengeteg pénzt hoztunk haza. Annyit, amennyit itthon soha nem kerestem volna meg egy nyár alatt.
És mit kaptam még a hatalmas élményen, a csodás hely adta lehetőségein, és a teljes ellátáson kívül? Azt, hogy semmire nem volt gondom, minden itthoni problémám eltűnt, szabad voltam, sétáltam rengeteget, úsztam és napoztam amennyit csak tudtam, új embereket ismertem meg, nyitottabb lettem, mindig újabb és újabb dolgokat akartam látni és tapasztalni, annyit nevettem, mint még sosem, szoros barátságokat kötöttem, és már tudtam mit akarok az élettől, kivé akarok válni, és hogy mit hagytam volna ki, ha ezt a vonatot elszalasztom.
Csodák nem történnek veled, csak ha esélyt adsz nekik. Neked kell megtenned az első lépést, mert tartozol magadnak azzal, hogy egyszer kilépj a megszokott kis életedből, a falak mögül, amiket felvontál, és helyet adj valami újnak. Kérdezz, álmodozz és vállalkozz valami olyanra, amit azelőtt sose tettél, lépd át a határaid!
Én alig várom, hogy újra önmagam lehessek, és újabb kalandba vágjak bele, és azt, hogy ezt mások is megtapasztalják.
Írj nekem!
Te is szeretnél ilyen élményeket?
- Szeretnéd a kötelező szakmai gyakorlatodat egy meseszép görög szállodánál tölteni?
- Értékes referenciát szeretnél szerezni, ami a későbbi álláskeresésénél ajtókat nyit meg előtted?
- Erasmus ösztöndíjat szeretnél igényelni?
Ha Görögországi szakmai gyakorlatot keresel, akkor az Internship Greece program keretében szó szerint több száz lehetőség vár! A görög szakmai gyakorlat alatt a hotelek ingyen biztosítják neked a szállást és az ellátást.
Ezen felül havi €700-815/hó zsebpénzzel is számolhatsz. Ezt az összeget tovább növelheti a borravaló és az iskoládtól igényelhető Erasmus/Pannónia ösztöndíj is. Arról nem is beszélve, hogy egy külföldi szakmai gyakorlat keretében eltöltött görög nyári munka mindenkiben irigységet vált majd ki!
- Szükséges kezdőtőke: kb. 180.000 Ft
- Programdíj: 300 GBP
- Fizetés: nettó €700-815/hó
- Pozíciók: felszolgáló, bartender, szobalány, recepciós, konyhai kisegítő, animátor, medencefelügyelő, lifeguard
- Szállás: ingyenesen biztosított
- Ellátás: ingyenesen biztosított
- Elvárások: magabiztos angol vagy német vagy orosz nyelvtudás & hallgatói jogviszony
- Szerződés hossza: 10-24 hét között szabadon választható (április & október között)
Kapcsolódó blogbejegyzések
- Résztvevőnk tollából: Egy animátor mindennapjai
- A tervtől a kiútig
- Varga Anna - Először repülsz?
- Partytime - azaz mi akad Spanyolhonban a munka után
- EHIC - Azaz mindent a TB-ről
- Szobalányok A-tól Z-ig
- Ismerd meg a gyönyörű Korfu látnivalóit
- Tóth Máté - Ennyi pénzért elindulni?
- Erkölcsi bizonyítvány és igénylése
- Szakmai gyakorlatos ügyintézés - Spanyolország
- Egy kis ízelítő Rodosz szigetéről :)
- Szobalánykodás egy résztvevőnk tollából
- Hárman, Párban, Egyedül
- Fuerteventura, a hatalmas hullámok szigete
- Repjegyfoglalás egyszerűen
- Hegedűs Anna - Veled is megtörténhet
- Halász Kata - Egy görög hajóút
- Mi a szösz az a svédasztal
- Látnivalók Kréta szigetén
- Work Experience programok
- Anyakönyvi kivonat igénylése
- Miért rúghatnak ki? És ha megtörtént a baj, mi a teendő?
- Tóth Máté - Hogyan legyünk jó pincérek
- Puskás Petra - Interjú Lanzarotéról
- Konyhai kisegítés - egy bulis munkakör távol a vendégek zajától
- Sári Noémi - Interjú Lanzarotéról
- Halkidiki és a szerzetes köztársaság.
Beszédes Dárió élménybeszámolója
A legelején szeretném tudatni kedves olvasókkal, hogy ez nem az első kint végzett munkám. Görögország előtt Spanyolországban töltöttem fél évet. Azután eldöntöttem, hogy újra bele vágok. Immáron Görögországi kis Rodosz szigetén.
Tovább...
Bodnár Réka élménybeszámolója
Mindig is vágytam Spanyolországba, mert gyönyörű városai, tengerpartjai vannak. Emellett a spanyol nyelv rendkívül hangzatos, dallamos, szeretem a spanyol zenéket is, és mivel még sosem volt lehetőségem a spanyol életérzést megtapasztalni, úgy gondoltam, a szakmai gyakorlatom tökéletes helyszíne lesz az ország.
Tovább...
Krupinszki Anita élménybeszámolója
Amint hazajöttem, egyből eldöntöttem, hogyha lesz lehetőségem ismét nekivágok a programnak, de ezúttal más helyen. Mindig élmény új emberekkel találkozni, új helyeket felfedezni, új barátságokat kötni, mindeközben azt a munkát végezni, amiben örömömet lelem, hiszen szeretek emberekkel foglalkozni, így számomra egyértelmű az ismétlés animátorként.
Tovább...
Németh Fanni élménybeszámolója
Heti két szabadnappal rendelkeztünk és kérésre kaphattunk közös szabadnapot a többi gyakornokkal, akik mind magyarok voltak a szállodában. A szigetet sikerült körbejárnunk autót bérelve és megnézni a főbb nevezetességeket...
Tovább...
Réder Brigitta élménybeszámolója
Mivel svédasztalos az étkezés, igy még az én finnyás, diétás igényeimet is kielégitette a menü, de elárulom sütikből sincs hiány. A reggelinél még azt is megválaszthatod hány perces főtt tojást kivánsz, 6 netán 10 perceset
Tovább...
Tóth Judit élménybeszámolója
Az élet arra való, hogy megéljük és átéljük, nem arra, hogy szürkén elszaladjon mellettünk. Ehhez hozzátartozik, hogy az ember néha felül kerekedik önmagán, kilép a komfort zónájából és útnak indul felfedezni a világot
Tovább...
Tamásy Zsófia élménybeszámolója
Hazaútnál bosszankodva nyugtáztuk, hogy a sok szuvenírtől nem fértünk be a bőröndünkbe, ráadásul a cuccaink kétharmadához nem is nyúltunk hozzá.
Tovább...
Gulyás Gabriella élménybeszámolója
Nem csak mi voltunk ott, mint diákok, sok lengyellel dolgoztunk együtt, akikkel nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot. Segítették a barátságok kialakulását a közös bulik, iszogatások munka után és a közös kirándulások.
Tovább...
M. Dóra élménybeszámolója
A fogadtatás rendkívül szívélyes volt, már az első napon úgy éreztem, mintha az éttermi személyzet egy család lenne, aminek mostantól én is részese vagyok.
Tovább...
Turóczi Viktória élménybeszámolója
Szerettem bejárni, folyamatosan boldog voltam és mindig mosolyogtam. Nyilván tapasztalat híján nem lettem bárfőnök, de egy hónapig koktélokat készítgettem...
Tovább...