Halkidiki és a szerzetes köztársaság.

Halkidiki és a szerzetes köztársaság.

A terület az érintetlen természet, a kristálytiszta tenger és a végtelen, homokos partok csodálatos kombinációját nyújtja az ide érkezőknek. Nem véletlenül tartják a félszigetet "Görögország titkos paradicsomának". A három földnyelv mindegyike más-más hangulatú, de egyben megegyeznek: a végeláthatatlan szőlőültetvények, olajfa ligetek, árnyas fenyőerdők, az óriási virágzó leanderek és a helyiek vendégszeretete mindenhol rabul ejtik az embert.

Földrajzilag a szigetet négy részre lehet osztani. A sziget nyugati része hegyekkel tarkított, középső részt leginkább gazdasági célokból használják, a partvidéken pedig a belföldi- és a külföldi turizmus az uralkodó. Itt magasodik a második legmagasabb hegy: a Cholomontas.

A félsziget jellegzetes formája miatt a strandok hosszúsága meghaladja az 500 km-t. Salonikiből indulva vagy a part mentén futó főútvonalról közelíthetjük meg, vagy a Halkidikin keresztül haladó országúton, melynek végállomása az Athos hegy.

A félsziget klímája a tengerparton mediterrán, a sziget központjában pedig kontinentális. A téli esős időszak novembertől februárig tart. Ilyenkor rengeteg eső esik és a hőmérséklet is hűvös, emellett a hegyekben hó is esik, az átlaghőmérséklet pedig 13-15 fok napközben és fagypont körüli éjszaka. A virágzás és az érés időszaka márciusban kezdődik, amikor is a hőmérséklet az átlagos európai tavaszi hőmérséklethez hasonlít. A nyár júniusban kezdődik. Ekkor nyitnak a kempingek. A hőmérséklet napközben 30 fok fölött van. Ez az időszak októberig tart. A félszigetet igen színes növényvilág jellemzi, hála vízben való gazdagságának. A növények három nagy vegetációs típusba sorolhatók: erdők, macchia és kultúrnövények. 

Kassandra a Halkidiki első földnyelve. A természet itt különlegesen megkapó: fenyőerdőkkel borított hegyek,Kassandra homokos tengerpart és parányi öblök váltják egymást. A hangulatos falvak mindegyikében jobbnál-jobb tavernák kínálják tradicionális görög specialitásaikat, valamint a mindig friss tengeri halakat és tenger gyümölcseit. Kassandra az első földnyelv, ami az Égei-tengerbe nyúlik.

Északi részét mezőgazdasági művelésre használják, déli része pedig hegyekkel borított. A tengerparton természetesen a turizmus a kiemelkedő. Petralona falutól 800 méterre található az ország őslénytani szempontból egyik legjelentősebb barlangja, 250 méter tengerszint feletti magasságban a Katsika hegység nyugati oldalában. A kb. másfél kilométer hosszú folyosóit cseppkőerdő díszíti a sztalagmitok és sztalaktitok minden változatával.Kassandra A barlang feltérképezésére 1959-ben került sor, és "Vörös sziklákként" tartják számon. Itt bukkantak rá a neandertálkori koponyára, amelyet 33 állati eredetű lelettel együtt Thesszalonikiben, a helyi egyetemen őriznek. A barlang bejárati része naponta látogatható.

Halászfalvai, hosszú, fövényes strandjai teszik vonzóvá ezt a sziget részt. Kassandra nyugati oldalán megtalálják nyugalmukat az olyan romantikus halászfalvakban, mint például Siviri, Possidi, Nea, Skioni, Mola Kaliva vagy Loutra, addig Kalithea, Chanioti, Kriopigi, a Pefkochori, vagy Polichrono a végtelen hosszú tengerpartjairól ismert, és nem utolsó sorban gazdag éjszakai életéről. Ízletes ételekkel, borokkal, az emberek vendégszeretetével és nyitottságával bűvöli el az idelátogatókat. A nyelvtudás hiánya nem akadály, fontos a nyitottság és a görög vendégszeretetet élvezete.

Sithonia a Kassandrával összehasonlítva jelentősen hegyesebb.Sithonia A "szigetujj" közepén észak déli irányba egy hegyvonulat húzódik. A tengerpart meglehetősen meredek és sok öböl tarkítja.

Természeti szépségeiben a Kasszandra félszigethez hasonló Sithonia a Halkidiki három félszigete közül a középső, ahol egymást követik a homokdűnés tengerparti szakaszok, a festői szépségű öblök, a békés halászfalvak és a zöldben úszó mezők.

Az út N. Mudaniától kelet felé Olithosba vezet, ahol a mai falu mellett emelkednek az ókori Athén híres gyarmatvárosának romjai.

Ezután Gerakinibe érkezünk, ahol a modern turisztikai létesítmények várják a nyaralókat a tenger partján.

A védett öblök mellett elhaladva a Sithonia félsziget déli csücske felé érdemes egy kis kitérőt tenni Ormilia faluba, amely nevezetessége a népi jellegű ház- és templomépítészet.

Hagyományos jellege miatt Vatopedit is érdemes felkeresni. A falutól két és fél km. távolságban levő tengerpartja nemcsak aranyban játszó homokjával, hanem a zöld és kék találkozásával is elragadtat, hiszen pineafenyők itt a tenger fölé hajolnak.

Metamorfosi és Nikiti felé a pinealigetek és a homokos partok tovább folytatódnak. Nikiti kéményei és vörös cseréptetős házikói egy zöld dombon emelkednek, ahonnan kb. 2,5 km-re egy helyreállított V. századi ókeresztény bazilika található.Sithonia Ez a falu, Poligirostól 36 km-re, a félsziget további szépségeinek felderítésére készteti a turistát és minden egyes újabb állomás Agios Nikolaosban, Pirgadikiában, Sartiban, Sikiában és Neos Marmarasban újabb élményekkel teszi felejthetetlenné őket.

Lehetséges, hogy a látogató később nem emlékszik már a falvak nevére, de emlékezni fog Agios Nikolaos szűk sikátoraira és a régi házakra, amelyeket a helyi szükségleteknek megfelelően építettek a fa és a kő oly harmonikus ötvözésével. Emlékezni fog Pirgadikia szigeti jellegére, Vourvourou és Ormos Panagias vidékének csendes öbleire és az ott kikötött halászbárkákra, Sarti és Sikia békés szépségére, Porto Koufo természetes kikötőjére és Neos Marmaras és Porto Carra varázslatos partjaira. Egy kicsiny kiszögellésen - az ókori Toroniban - ott magaslanak még ma is a bizánciak által épített ókori vár romjai is a bizánciak által épített ókori vár romjai és az ókeresztény bazilika maradványai.

A Halkidiki méltán legkülönlegesebb, harmadik földnyelve Athos, vagy ahogy a helyiek hívják, a "Szent Hegy".

Az Athos-hegy külön államot alkot a görög államban, sajátos autonóm szerzetesi köztársaság, férfi lakossággal.Athos A kolostor-félszigetre nő nem teheti be a lábát (bár a rossz nyelvek szerint előfordult). Férfiak is csak különleges engedéllyel léphetnek be, és tartózkodásuk ideje alatt be kell tartaniuk a szerzetesekre vonatkozó szigorú szabályokat. 

Görögország legszebb vidéke, az Athos félsziget teljes méltóságában tárul elénk, kicsiny völgyeivel, mély szakadékaival, haragoszöld hegyeivel, kopár és meredek szikláival, békés partjaival. A magas hegység és a tenger együttesen teremtik meg az elszigeteltség elengedhetetlen kereteit ebben a távoli világban, amelyet az aszkéták arra szemeltek ki, hogy itt éljék le magányos életüket. 

Egy olyan szerzetesvilág ez, amely több mint ezer esztendeje él a bizánci élet és a vallásosság hangulatában. Az Athos hegy kincsekben és ereklyékben leggazdagabb és legrégebbi kolostorát, a Magisti Lavrát, Szent Athanáz alapította a X. században, de már jóval ezelőtt is menedéket találtak itt az aszkéták és a remeték. A bizánci császárok jótéteményeinek eredményeképpen a kolostorok száma hamarosan 40-re emelkedett, a szerzeteseké pedig 40.000-re. Ezekből ma 20 kolostor működik mindössze kb. 1700 szerzetessel.

OURANOUPOLISBÓLvagy TRIPITIBőL kiindulva az engedéllyel felszerelt látogató hajón érkezik Dafniba és onnan buszon Karyesba, az Athos hegy fővárosába, ahol a szent Közösség tagjai székelnek és hozzák határozataikat. Itt található az Athos hegy legrégebbi temploma, a X. századi Protatu is, egy igen jelentős bizánci építészeti alkotás, amelynek freskóit Emmanuel Panselinosz, az ú.n. Makedónia iskola utolsó nagy festője készítette. A Makedón és az azt követő Krétai iskola freskóival a Megitis Lavras, a Vatopediu, az Iviron, a Kutlumusiu és a Dochiariu kolostorokban találkozhatunk. 

Az Athos hegyi utazás során a látogató nem csak a szépséges freskók láttán ámulhat el, de a gazdag könyvtárak, a mozaikok, a drága filigrán munkák, a liturgikus tárgyak és az ereklyék is csodálattal tölthetik el. A szépművészeti alkotások ilyen sora olyan érzés kelt, mintha gazdag bizánci múzeumba lépett volna be az ember. A látogatás végén pedig boldog elégedettség érzése az uralkodó, hogy ha csupán rövid időre is, de megadatott egy ilyen hermetikusan zárt világban élni a legendák és a vallási hagyomány légkörében.

A Kassandra-félsziget keleti oldalának egyik legismertebb üdülőhelye.Pefkohori Gondosan kialakított sétálóutcái, 15 kilométeres tengerparti sétánya, a rengeteg kis üzlet, étterem igen kedvelt nyaralóhellyé avatta a települést. Ha tökéletes kikapcsolódásra és emellett kellemes üdülésre vágyik, az ideális választás a Kassandra - félsziget legnagyobb települése: Pefkohori. Kristálytiszta vízével, homokos /apró kavicsos , lassan mélyülő tengerpartjával, üzletekkel teli szűk utcácskáival számtalan vásárlási és szórakozási lehetőséget kínál. Felejthetetlen és jellegzetes hangulatú az esti Pefkohori tengerparti sétánya. A mediterrán illatokkal csábító éttermek és a buzuki zenével csalogató bárok egész sora várja az üdülőket. Érdemes nappal is felfedező kirándulásokat tenni az ősrégi pineafenyő-ligetekbe és az érintetlen partokra. A közelben levő beach-bárok és diszkók minden napszakban gondoskodnak a felhőtlen nyaralásról. 

A félszigetet a szárazfölddel összekötő híd lábánál épült üdülőfalu, hosszú, homokos parttal, lassan mélyülő vízzel, mely gyermekek számára is biztonságos. A parton egymást érik a tavernák, éttermek, szórakozóhelyek. A mai Potidea modern idegenforgalmi centrum, közlekedési csomópont, és a vidék legfontosabb kikötője. A várostól keletre hosszú, fövenyes part kezdődik, míg nyugatra a part igen meredek. Nea Potidea után az út a félsziget elkeskenyedő részén fut végig magasan a hegyoldalon, párhuzamosan a Toroneosz-öböl partjával.

A Kasszandra félszigeten, Nea Fokeától 5 km-rel délebbre található egy gyönyörű falu, Afitosz. Az impozáns néprajzi jelentőségű falu szinte hívogatja a látogatóit, hogy szűk kis utcácskáin sétálgatva egyenként fedje fel elötte a népi építészeti remekeket.Afitos A falu központjában, a szabálytalan alakú főtéren láthatjuk az 1858-ban épített Agiosz Dimitriosz templomot. Az épület nevezetességei az ikonosztáz, és az ablakokat díszítő népies kőfaragványok. A Halkidiki-félszigeten ez az egyetlen kupolás bazilika típusú templom. A téren található még a Tanácsháza és egy szépen helyreállított épületben a Népművészeti Múzeum.

A falu tengerpartjához egy pár száz méter hosszú kapaszkodó megmászásával lehet eljutni, de az aranyló homok, és a csendes tenger kárpótol majd a fáradságért.

Ez a település az egyik legrégebbi Halkidikin. Az itt virágzó őskori település helyén az eretriaiak a Kr.e. VIII. században gyarmatvárost alapítottak. Emellett virágzott fel az ókori Aphütosz és vele együtt a híres Ammon-Zeusz szentély, a Dionüsszosz szentély, és a Nimfák szentélye.

Aphütosz egy volt azok közül a városok közül melyeket Xerxész kötelező sorozással arra kényszerített, hogy harcoljon a többi görög ellen. A perzsák visszavonulása után a város a déloszi szövetség tagja volt. Kr.e. 338-ban valószínűleg a "Halkidiki-félszigeti városszövetség" többi tagjának sorsára jutott, és II. Philipposz leromboltatta, de hamarosan újjáépült. Virágzása a római korban is folytatódott.
A XIV. században az Athos-hegyi iratokban is említik. A törökök 1821-ben teljesen lerombolták a Halkidiki-félszigetet, és ekkor Afitoszt is. 1827-ben lakosai elkezdték az újjáépítést. A nagyon jó állapotban megmaradt épületekben megcsodálhatjuk a XIX. századi mesterek munkáját, akik a helyi mésztufából színvonalas népi építészeti remekeket alkottak. A falu napjainkban is híven őrzi kultúrális hagyományait. 

1922-ben alapított kis halászfalu, ma kb. 900 állandó lakosa van. A Halkidiki-félsziget középső "nyúlványán", Sithonia-n található, szemközt a tengerből több mint 2000 m-re kiemelkedő Athos-csúccsal.Sarti Az utóbbi években a magyarok által felfedezett és azóta igen kedvelt kis halászfalu Hosszú homokos tengerpartja, pihenésre, sportolásra, fürdőzésre egyaránt alkalmas.

Nem messze a falutól található Észak-Görögország egyik legismertebb búvárbázisa, ahol kezdőknek és haladóknak egyaránt lehetőségük van, hogy bepillantsanak a káprázatos víz alatti világba.

A faluban minden megtalálható, ami biztosítja a komfortot: autó- és motorkölcsönzők, éttermek, tavernák, üzletek sokasága. Nagyszerű hangulatú diszkók és bárok várják az esténként szórakozni vágyókat. Tartalmas programok, kirándulások teszik még változatosabbá a nyaralást, a helyi utazási irodák szervezésében. hangulatos tavernákkal és természetesen végtelen hosszú, homokos tengerparttal.

Agios Nikolaos a Sithonia félsziget északi részén található. Thessalonikitől 120 km-re fekszik, 2000 fő lakosa van. Agios Nikolaost valószínüleg a bizánci időkben alapították, bár sok jelét találni az ókori településeknek is, mint a Vetrino domb a falu déli részén, vagy a kis sziklás félsziget (Pirgi), a délkeleti részen. Az antik időkben (mint Herodotos említi) itt a Singos nevű virágzó város állhatott. Valószínüleg ezért hívják a tengerparti részt Singitikos öbölnek. Újkori történelmében Szt. Miklós nevű templomáról kapta az Agios Nikolaos nevet.

Forrás: hellasz.hu