A 2015-ös Görög nyárra azt hiszem, örökké emlékezni fogok. Ezen a nyáron már nem volt kérdés számomra, hogy külföldön szeretnék dolgozni, csak a helyszín nem volt tisztázott. Sokáig reménykedtem benne, hogy visszatérhetek az Egyesült Államokba, de az élet úgy hozta, hogy nem vettek fel abba a szállodába, ahová menni szerettem volna. Ekkor döntöttük el a barátommal – akivel akkor még csak pár hónapja voltunk együtt – hogy belevágunk egy közös kalandba.
Arra már nem emlékszem hogyan találtam rá a del Rey-re, valószínűleg még az egyetemen hallottam a szervezetről. Mivel a barátomnak nem volt tapasztalata a hoteles munkák terén így egyértelmű volt, hogy e mellett tesszük le a voksunkat. A sors fintora, hogy pár perccel azelőtt mielőtt véglegesítettem volna a jelentkezésem, kaptam egy e-mailt Amerikából, hogy mégis mehetnék. Végül Görögország mellett döntöttem, aminek azóta is szívből örülök.
Május 16-án repültünk Budapestről Thessaloniki-be a WizzAir légitársasággal. Thessalonikiből tömegközlekedéssel szerettünk volna eljutni a 80 km távolságban fekvő Nea Fokea-ba, ahol a következő 4 hónapunkat töltöttük. A repülőtérről – a hotel tanácsára – taxival szerettünk volna elmenni a buszpályaudvarra, azonban a sofőr tört angolsággal kiszedte belőlünk úticélunkat, szó szót követett és ő úgy döntött, hogy kedvezményes 60 Euros áron szívesen elvisz minket Fokába (Ha szeretnénk, ha nem). :DPár héttel később rájöttünk arra, hogy az ég küldte őt. Én még soha azelőtt annyit buszra nem vártam, mint a Chalkidiki régióban. Még ha csak 10 perc késésről lett volna szó, de voltak olyan napok is, hogy nem hazudok 1,5 órát dekkoltunk a buszmegállóban, mert a busz elfelejtett jönni. Ez utólag nagyon mulatságos, de őrjítő volt.
Nea Fokea az egyik legegyszerűbb faluja volt a félszigetnek, kevés turistával, inkább a hotel dolgozói és a helyiek lakták. Mi egy rendkívül szép apartmanban voltunk elszállásolva, amihez két szoba tartozott, illetve a konyha/nappali részlegben volt még egy ágy, így öten laktuk majdnem egész nyáron. Kiutazásunk előtt megkértük a HR-t, hogy biztosítsanak nekünk közös szobát, ami szerencsére meg is történt, így nagyon boldogan telt az első pár napunk.
A hotel a félsziget másik oldalán volt, körülbelül 9 km távolságban, ahová a szálloda rendszeres buszjáratokat biztosított. Ott derült csak ki számunkra, hogy mi nem egy hotelbe érkeztünk, hanem egy óriási szállodaegyüttesbe és így nem egy helyen dolgoztunk végül. Én a második legrangosabb hotel éttermébe kerültem, ahol a műszakunk kettő részre volt osztva, mivel csak reggelit és vacsorát szolgáltunk fel. Ebédet az emeleti kisebb étteremben illetve a bárban fogyaszthattak az emberek, vagy akár a kikötőben is, ami telis-tele volt különböző éttermekkel. Az egész hely olyan volt, mint egy mini város, üzletekkel, éttermekkel, bárokkal és strandokkal.
Maga a munka számomra nagyon nehéz volt egész nyáron. Először azért, mert semmit sem tudtam és óriási volt az elvárás. Az étteremnek erősen fine-dining jellege volt és borzasztó sok lépésből állt a service. Ezt nehezítette, hogy mivel egyedül voltam külföldi pincér így mindent görögül mondtak el és mindig görögül beszéltek egymás között, hisz ez volt számukra a gyors és egyszerű. Pár héttel később sikerült megtanulnom a feladatokat és szerencsére érkeztek újabb külföldi diákok, akikkel szoros barátságot tudtam kialakítani. Ennek ellenére sok kemény napot éltem meg, ami a feletteseim ellentmondásos viselkedéséből fakadt. Sajnos rajtuk is rengeteg nyomás volt, mivel Görögország legjobb szállodájává szerettek volna válni, így mindennek mindig tökéletesnek kellett lennie (persze nem volt) és ezért mindig mindent ellenőriztek. Ezzel azonban kikészítették magukat és minket is.
Viszont mindenért kárpótolt a délutáni strandolás, a csodálatos szabadnapok, amikor lehetőségünk volt bejárni a környező településeket és persze a leírhatatlanul szép természet. A szerződés lejárta után úgy döntöttünk, hogy két hetet még maradunk és megnézzük Görögországot. Elsőként robogót béreltünk és azzal bejártuk Thessalonikit és a második félszigetet is. Ezután az Olimposz felé vettük az irányt, ahol fel is másztunk, minden lebeszélés ellenére, a negyedik legmagasabb pontig. Persze nem ment ilyen könnyen, voltak pillanatok, amikor nem sok oxigén jutott be a tüdőmbe és azt hittem nem jutok le élve, de ennek ellenére megérte. Másnap olyan izomlázzal ébredtem, hogy három napig csak bicegve tudtam menni.
A túra következő állomása a Meteorák volt, ahol egyedüliként, gyalogszerrel jártunk be 4 templomot. Megmondom szintén, hogy nem erre számítottam. Egy picit csalódtam benne, nem a szépségükben, hanem abban, hogy rengetegszer láttam őket különböző utazós oldalakon, blogokon és én abban a hitben voltam, hogy csendes, szép természeti helyen vannak. Ennek ellenére mást sem lehetett hallani, mint a turistabuszok légkondiját és a tömeg zsongását, viszont mindenképp érdemes megnézni őket, csak fel kell készülni arra, hogy egy-egy jó képért úgy kell majd versengenünk a többi turistával.
Végső állomásként 5 óra vonatút után, amit a bőröndjeinken ülve vészeltünk át (már nem volt ülő jegy) megérkeztünk Athénba. Négy napot töltöttünk itt, ami szerintem túl sok erre a városra. Egy nap elég arra, hogy megnézze az ember a fő látványosságokat, mint az Akropolisz, az Agóra, az Akropolisz Múzeum és a Lycabettus Hegyet. Azt hiszem én Athén esetében jelenthetem ki a legszilárdabban, hogy nem erre számítottam. Azt már korábban is tudtam, hogy a görögök nem adnak sokat a környezetük tisztán tartására (a mosóvizet rendszeresen az utcára engedték ki), de ez itt csúcsosodott ki a legjobban. Kosz és hihetetlen büdös volt a városban.
Összeségében rendkívüli élmény volt ott élni. Csodálatos barátokat szereztünk és rengeteg tapasztalattal és élménnyel gazdagodtunk. Minden nehézségben volt egy lecke és annyi, de annyi apró pillanat van, amire mosolyogva emlékszem vissza. Sajnos a felét le sem írtam ide, mert tartok tőle, hogy túl hosszú lenne. Mindenesetre kívánom, hogy TE is merj belevágni, és igenis menj el és nézd meg, hogy élnek mások, menj el és ismerj meg idegen kultúrákat és tágítsd a látóköröd, mert hidd el, lélekben gazdagon térsz majd haza.
Te is szeretnél ilyen élményeket?
- Nincs gyakorlatod a hotelmunkák / vendéglátás terén, de szeretnél belekóstolni ebbe a világba?
- Jól beszélsz egy vagy több idegen nyelvet és érdekel a szállodák világa?
- Csak pár hónapos munkavállalást tervezel vagy pont jól jönne egy nyári diákmunka Görögországban?
A Work Experience Greece program az ideális választás, ha régóta szíved csücske Görögország és szívesen vállalnál valamelyik gyönyörű tengerparton nyári / szezonális munkát! A szállodák ingyenesen gondoskodnak a szállásodról és az ellátásodról, így nem kell a kintléted alatt költened semmire. A részvételhez nem kell diáknak lenned, nem kell tudod görögül, és ami a legjobb: előzetes gyakorlat sem szükséges. Csak vágj bele!
Nem tudsz elhelyezkedni, mert nincs gyakorlatod, vagy rendelkezel tapasztalattal, de nem elég nívós helyekről? Szeretnéd erősíteni az idegen nyelvtudásodat? Mindig is vonzott Görögország? Referenciát szeretnél szerezni egy 4-5 csillagos külföldi szállodától? Ha bármelyik kérdésre IGEN a válasz, akkor ne hagyd ki ezt a lehetőséget!
- Szükséges kezdőtőke: kb.180.000 Ft
- Programdíj: 300 GBP
- Fizetés: nettó €640-730/hó (munkanapok számától függően)
- Bónusz: nettó €150 a szerződés végén
- Pozíciók: felszolgáló, bartender, szobalány, bellboy, recepciós, hostess, konyhai kisegítő, szakácssegéd, mosogató, medencefelügyelő, lifeguard
- Lokációk: Rodosz, Korfu, Kréta, Kos, Zakynthos, Santorini, Naxos, Chalkidiki
- Szállás: ingyenesen biztosított
- Ellátás: ingyenesen biztosított
- Elvárások: magabiztos angol vagy német nyelvtudás (bizonyos pozikhoz alapfok is elég)
- Szerződés hossza: 2.5-6 hónap között szabadon választható (április & október között)
Kapcsolódó blogbejegyzések
- Résztvevőnk tollából: Egy animátor mindennapjai
- A tervtől a kiútig
- Jótanácsok a pályázati anyag elkészítéséhez
- EHIC - Azaz mindent a TB-ről
- A spanyol mentalitás
- Ismerd meg Lanzarote szigetét közelebbről!
- Ismerd meg a gyönyörű Korfu látnivalóit
- Tóth Máté - Ennyi pénzért elindulni?
- Erkölcsi bizonyítvány és igénylése
- Szakmai gyakorlatos ügyintézés - Spanyolország
- Egy kis ízelítő Rodosz szigetéről :)
- Szobalánykodás egy résztvevőnk tollából
- Mi lesz a legfurcsább Spanyolországban?
- A Kanári-szigetek a praktikum szemével
- Halász Kata - Egy görög hajóút
- Mi a szösz az a svédasztal
- Hogy kerüld el a mentális lejtőt
- Farkas Daniella - Interjú Ciprusról
- Látnivalók Kréta szigetén
- A napos part központja: Malaga
- Miért 300-500Eur a fizetés a Work Experience Programoknál?
- Work Experience programok
- Anyakönyvi kivonat igénylése
- A mesés mallorcai strandok...
- Miért rúghatnak ki? És ha megtörtént a baj, mi a teendő?
- Tóth Máté - Hogyan legyünk jó pincérek
- Konyhai kisegítés - egy bulis munkakör távol a vendégek zajától
- Hegedűs Anna - A recepció élete
- Halkidiki és a szerzetes köztársaság.
Beszédes Dárió élménybeszámolója
A legelején szeretném tudatni kedves olvasókkal, hogy ez nem az első kint végzett munkám. Görögország előtt Spanyolországban töltöttem fél évet. Azután eldöntöttem, hogy újra bele vágok. Immáron Görögországi kis Rodosz szigetén.
Tovább...
Krizsán Regina élménybeszámolója
.jpg)
Összességében ez a kint töltött fél év volt életem legjobb fél éve, rengeteget tanultam magamról, mivel egyedül voltam, ha beteg voltam, mindent egyedül kellett megoldani. Meg tanultam hogyan kell keményen dolgozni, és hogy nem szabad mindent magunkra venni, így könnyebben áthidalhatóak a nehézségek.
Tovább...
Túri Dóra élménybeszámolója
Rengeteg élménnyel gazdagodtam és annyira beleszerettem a szigetbe, hogy még le sem járt az első szerződésem, de már a másodikra jelentkezek. Nagyon sok új dolgot tanultam, fejlődött az angol és a spanyol nyelvtudásom is, sőt még németül is megtanultam egy-két kifejezést.
Tovább...
Gódor Marietta élménybeszámolója
Az étterem főnöke nagyon tisztelettudó volt és kedves velünk, a kollégák is nagyon segítőkészek voltak mindig. Azt éreztem, hogy szeretek ott dolgozni. Az ottani emberek is mindig vidámak voltak, és azt sugározták feléd, hogy milyen boldogok.
Tovább...
Unoka Lívia Katalin élménybeszámolója
Dél-Cipruson nagyon sokan beszélnek angolul, illetve nagyon könnyű angol nyelvű busz menetredeket találni az interneten, tehát nem féltem neki indulni az ismeretlennek, főleg amikor sikerült közös szabadnapot kapnunk a barátnőmmel.
Tovább...
Adorján Zsuzsanna élménybeszámolója
A szállás a város turista- övezetében volt, kb. 15 perc sétára a tengerparttól. Én Paphos legnagyobb hoteljébe kerültem, egy négycsillagos szálloda éttermébe, ahonnan egyenes kilátás volt a tengerre.
Tovább...
K. Katalin élménybeszámolója
Nagyon sok emberrel megismerkedtem a hotelen kívül is. Lettek ciprusi barátnőim. Nekik köszönhetően a latin tánc lett az új hobbim. Hetente latin bulikba mentem velük és csodálatos élményekkel gazdagodtam.
Tovább...
Csikós Andrea élménybeszámolója
Kedvesek, és segítenek bármiben. A főnökök is közvetlenek, bármit elmondhatsz és ha tudnak alkalmazkodnak hozzád. Sajnos mi kifogtuk az esküvő szezont, így páromnak hétvégente mindig túlóráznia kellett, általában hét elején kapott szabadnapot.
Tovább...
Körtvélyes Zsolt élménybeszámolója
Engem szerencsére teljesen egyenrangú félként kezeltek a kollégák és a főnökség is, így minden feladatból kivettem a részem: check-in, check-out, valutaváltás, kirándulások értékesítése, taxirendelés, panaszkezelés, stb.
Tovább...
Martini Viktória élménybeszámolója
1 hónap után is akadtak nehezebb napok a munkában, de már sokkal jobban bírtam és jobban álltam hozzá, mint az előtt. Imádtam a munkatársaim, egyfolytában szórakoztattak és tartották bennem a lelket.
Tovább...