Az egyik főiskolai barátnőm mesélt a Del Reyről, és hogy ő már ki is nézte, hogy hova mikor szeretne menni. Először azt gondoltam, hogy hát jó, menjen, én maradok a fenekemen. Aztán úgy alakult, hogy vettem egy mély levegőt és megnéztem az elérhetőségeknél a leírásokat. És próbáltam magam elképzelni, hogy éppen külföldön vagyok pár hónapot. Majd feltettem magamnak a kérdést, hogy én vajon miért is ne mehetnék? Nem volt senki és semmi olyan fontos dolog, ami nem várhatott volna 3-4 hónapot. Volt barátom, de úgy voltam vele, hogy ha miatta nem vállalom ezt a lehetőséget, mindig is bánni fogom. A motivációm a saját bizonyítási vágyam volt, hogy én is képes vagyok rá.

Úgy találtam a Del Rey-re, hogy a barátnőm mesélte, ennek ellenére próbáltam más ügynökségeket is megkeresni, hogy ott vajon milyen lehetőségek vannak. Mikor végig böngésztem amit találtam, egyértelműen a Del Rey mellett döntöttem, nem volt kérdés. És hogy miért? Mert világosan le volt írva a folyamat, hogy mi után mi következik, és nem zsákba macska az egész utazás. El tudtam magam képzelni, ahogy elindul a papírozás, egyik a másik után, és ha bármi gondom van, akkor nekik mindig szólhatok. Nem utolsó sorban az élményleírások nagy bátorságot adtak.

Egyedül terveztem menni, de úgy alakult, hogy a szálloda két főt tudott fogadni gondoltam, sebaj, hát így még könnyebb lesz. Julcsival csak a reptéren találkoztam, előzőleg a közösségi oldalon vettük fel egymással a kapcsolatot. Megbeszéltünk sok mindent, pl. ki hoz hajvasalót, ki hoz hajszárítót, így sok helyet meg tudtunk spórolni  :)

Kréta szigetén a fővárostól Herakliontól 20 percnyi busz útra volt egy kis városban a 4 csillagos hotel, Analipsisben. Tengerpart volt a hotel sétányán ameddig a szem ellát. Bulizási lehetőség a közelben sok volt, a szomszéd városban Hersonissosban, amit a már sokkal több időt ott töltő animátorok és a görög kollégák segítségével fedeztem fel.

Igaz a hotelban étkeztünk, de ha otthonra szerettem volna, azt meg tudtam venni a tengerparti kisboltokban. Nagyobb bevásárlásra Herkalionba mentem, busszal. Megnéztem a buszmegállóban a menetrendet, összeegyeztettem a beosztásommal, ha kellett, és egy idő után már bulizni is oda jártam, hogy összebarátkoztam egy görög kollégával és az ő barátaival.

Úszni több kilométeres szakaszon bátran lehetett, volt édesvízi csap is, fantasztikus homok. Ami a legfontosabb volt, mikor megérkeztünk, hogy hol fogunk tudni netezni :) Az első időkben egy kávézóba ültünk be, ahol senki nem szólt semmit, ha már megrendeltünk mondjuk egy kávét. Nem sokkal a szálláshelyre beköltözéssel (mert az első pár napban a hotel szobájában aludtunk), lett wifi, úgyhogy gond egy szál se.

A szállástól csak 5 percnyire laktunk, nem kellett kifejezetten hamar felkelni. 3 műszakban dolgoztunk, 7-11, 11-15, 18-22. Ebből egy nap 2-t kellett elvégezni. Munkaruhát vagy fölvettük már otthon, vagy volt egy zárható öltözőszoba. felszolgáló voltam, ami annyit jelentett, hogy a reggeli műszakban kipakolni az ételeket a svédasztalra, és ellenőrizni, hogy mindenhol megvolt e rendesen terítve. Majd a reggeli közben a használt tányérok folyamatos elpakolása volt, a reggeli végén felterítés az ebédhez az összes asztalra és a svédasztal elpakolása. Ezután volt lehetőségünk reggelizni ott a szállodában.

A déli műszakos terítette fel az ebédre az asztalokat és készítette ki a svédasztalos ebédet, a vendégek elől elpakolni a használt tányért, és az ebéd végeztével lepakolni. Az estisnek is ugyanez a feladata, talán annyi különbséggel, hogy a vacsorához sokkal elegánsabban öltöznek fel a vendégek, sok esetben különleges bánásmódot igényeltek, pezsgő, torta, ünneplés, stb. ez a húzósabb műszak. Vacsora végén előkészíteni a reggeli terítékeket és a svédasztalt felkészíteni, hogy már csak a reggeli ételeket kelljen a reggelisnek kipakolnia.

Volt még egy műszak, ezt rettentően imádtam, amikor a kinti bárban kellett dolgozni, itt 16-24 - ig, kellett, ez 2 műszaknak megfelelő volt, ha valakit ide küldtek. Itt koktélokat, szeszes italokat, üdítőket szolgáltunk fel. Imádtam itt dolgozni, mert a vendégek sokkal közvetlenebbek és nekem is volt lehetőségem velük beszélni. Ez egy francia vendégeket fogadó szálloda volt, úgyhogy tudtam gyakorolni a franciát. Itt az ital kiszolgáláson kívül még a medence egész területét tisztán kellett tartani, nyilván nem takarítani kellett, de pl. a használt poharakat, tányérokat, el kellett pakolni. Minden délután az animátorok programmal készültek, nekik is lehetett segíteni, ha volt az embernek kedve, de nem volt kötelező.

Bulizni Hersonissosba jártunk, ez a város egy az egyben a bulizásra volt felkészülve, az egész parti sétány rész egy buli negyed volt. Csak választani volt nehéz, hova megy az ember :) Sokat jártunk ide munka után, nyilván akkor volt értelme, hogy ha másnap nem kellett 7-re menni dolgozni csak mondjuk 11-re :) Volt itt nagyon sok ’white party’ – fehér ruhában lehetett csak bemenni, Irish pub, retro buli… fel se tudom sorolni :) Én mivel jóban lettem az egyik görög kollégával, inkább Heraklionba jártam, és ott úgymond befogadtak :) Megmutatták, hogy a görögök mit esznek reggelire, ebédre, vacsorára, helyi ízelítőt kaptam mindenből :) Mert hogy imádnak enni, valahogy minden találkozáskor az étkezés vagy a hosszú jeges kávé volt a központban :)

Amennyire lehetett felfedeztem Krétát, a párom kétszer is kijött hozzám. Úgy sikerült alakítani a beosztásomat, hogy előtte több napot bedolgoztam, meg összepakolgattam a szabadnapokat, és egy kis szervezés és főnöki segítség árán, volt 5-6 nap szabadom :) Így foglaltunk szállást ott Analipsiben, béreltünk autót és körbejártuk a szigetet.

A görög barátaim adtak ötleteket, hogy hova menjünk, mit nézzük meg, mit érdeme és mit nem. Ezen tanácsok között szerepelt a déli part, ami a kristálytiszta vize miatt kihagyhatatlan élmény, és Ag Nikolaos, ahol fantasztikus napozós-uszikálós öböl van.  Az addig vezető úton megálltunk a legtöbb nagyobb városban, ezt a taktikát tudom ajánlani mindenkinek. Az utak többé kevésbé járhatóak, kicsit ideges típusúak a görög vezetők, de meg lehet szokni :) Ha erre jártok mindenképpen látogassatok el Matala-ba, fantasztikusan gyönyörű a part, mint az egész déli részen. China és Rethimno szintén ott van a parton, a főútvonal mellett, mindenképpen nézzétek meg. A második alkalommal pedig áthajóztunk Santorini szigetére. Ha még láttatok csodát – Na ez az! Ugyan olyan, mint a képeslapokon, semmi photoshop! Itt ’csak’ egy napot töltöttünk, de állítólag az éjjeli fények is elképesztőek! Ha erre jártok, ez legyen egy jutalom saját magatoknak, hogy voltatok olyan bátrak elindulni ezen a kis felfedező úton.

Herakliont pedig nem lehet kihagyni, béreljetek egy robogót és száguldjatok végig a főváros tengerpartján!

Jobb-rosszabb élmények:

A megérkezésünk viszonylag zökkenőmentes volt, éjszaka érkezett meg a repülőnk, ahol taxiba szálltunk, megérkeztünk a szállodához, ahol beléptünk a recepción és már vártak minket. A taxi pénzt rögtön kifizették, és megmutatták a szálloda egyik szobáját, ahol ideiglenesen pár napig lakni fogunk. Ez egy kicsit feszélyezett minket, hogy nem volt meg 3-4 napig a végső helyünk, így nem tudtunk igazából kipakolni, és bőröndből öltözködős volt ez az időszak. Az se volt túl jó, amikor az új szálláshelyünkön osztoznunk kellett 2 másik lánnyal, akik Romániából jöttek, de végül összebarátkoztunk :)

Fantasztikus élményben lehetett részem, a görög kolléga és barátai úgy megkedveltek az eltöltött idő alatt, hogy meghívtak az egyik lány nővérének az esküvőjére :) Egy igazi Krétai esküvő részese lehettem, ahol kb. 600 fő volt jelen. Az egyik görög lány ismerős fodrász volt, így hozzá mentem aznap megcsináltatni a hajam, Krétán pedig vettem új ruhát, cipőt, táskát a nagy napra :) Rettentő izgatott voltam. A templomi szertartást csak ímmel-ámmal láttam, annyian voltak.

A vacsoránál elmagyarázták, hogy melyik étel miért van az asztalon, mi a szokás. Azt is megtudtam, hogy különböző táncokat, meghatározott rokonság táncolhatja csak. Míg én csak egy monoton görög zenét hallottam, ők tudták, hogy ezt most csak a férfiak, ezt csak a nők, ezt csak a szűk család táncolhatja, és abból is rengeteg féle tánc van, hipp hopp rakosgatják a lábukat, ezt sajnos nem sikerült megjegyeznem J Elérkezett a barátok ideje is, úgyhogy valamelyest görög tánchoz hasonlót én is táncoltam a rettentő nagy színpadon. A krétai lakosok nem görögnek, hanem krétaiaknak tartják magukat, és erre nagyon büszkék, ki is kérik maguknak. Vendégajándékként mindenkinek az asztalán egy kis csupor méz és egy elképesztően cukros mézes tekert sütemény volt szépen becsomagolva. A méz a gazdagság jelképe, a templomi szertartás előtt is, dióval vegyített mézet kínáltak végig, hogy ne csak a pár, de a szeretett násznép is gazdagodjon a boldogságból. Szinte tündérmesébe illő élmény volt ez, és talán még a mai napig sem tudom felfogni, hogy én tényleg egy krétai esküvő részese lehettem.

Nagyon sok mindent, jó áron meg lehetett venni a boltokban, nyilván az euróról tudjuk, hogy mennyibe kerül, de amit lehet, azt vigyük magunkkal, ha nem akarunk sokat költeni.

  • Főleg naptejet és napozás utáni krémet! Hidd el, szükség lesz rá!
  • Kell egy törölköző, amivel a strandra mész és a homokba teszed, egy másik ha meg akarsz törölközni.
  • Alapvető gyógyszereket, fej-has-stb. fájdalmak csillapítására. Én special nem voltam beteg, de bármi előfordulhat. Ha bármi gond van, a főnök biztosan fog tudni segíteni.
  • Ruhát én a hölgyek helyében többet vinnék, mint kevesebbet, nehogy az legyen egy buli alkalmával, hogy ’jajj, most úgy felvettem volna ezt vagy azt a ruhadarabot’ én sokszor jártam így. Azon az egy-két kedvenc göncön már nem múlik semmi :)
  • Az adminisztrációban a hotel menedzsere segített, jött velünk, vitt minket oda ahova kellett, szerintem ez mindenhol így lehet, hiszen nem görög nyelvtudással születik mindenki, 1 héten belül meg volt minden papírunk (biztosítás, bankkártya, stb.).
  • Érezd jól magad, menj el mindenhova ahova lehet, de azért nem érdemes az összes pénzt eltapsolni, rettentő nagy öröm volt hazajönni és látni, hogy mennyi sok pénzt takarítottam meg, de közben azért jól is éreztem magam. Persze van, akinek nincs szüksége pénzre otthon, az tapsolja el nyugodtan az összeset! J Nekem speciel kellett egy kis tőke, úgyhogy én racionálisan választottam ki azokat a programokat, amikre hajlandó voltam többet költeni.
  • Bármilyen kérdésetek van, azonnal írjatok a magyar kontaktotoknak, higgyétek el, ők azért vannak, hogy Titeket segítsenek. Nekünk Pásztor Judit segített, hogy a szállás mihamarabb meglegyen, más probléma hála égnek nem akadt.

Hogy mit tanultam ebből az utazásból?

Talán azt, hogy bátornak és határozottnak kell lenni az életben és követni az álmainkat, mert ha nagyon akarjuk, valóra válnak. Soha nem gondoltam volna, hogy én valaha is bejárok egy ilyen szigetet az otthonomtól rettentően messze, hogy én valaha repülőre ülök. És láss csodát, egy bátor lépés kellett csak hozzá. Sokan próbáltak visszahúzni, viszont csak azokra szabad hallgatni, akik bátorítanak egy célodban, bármi is legyen az, ha igazán vágyakozik rá az ember, vagy mert furdalja  a kíváncsiság. Ha nem próbáljuk ki, sose derül ki.

Nem utolsó sorban, arra is kiváló volt ez a 4 hónap ’egyedül’, önmagammal eltöltött idő, hogy rájöjjek, mik az erősségeim mik a gyengeségeim. Egy idegen közegben, a komfortzónán kívül. Ott derülnek ki igazán a dolgok, nem a megszokott életstílusban, biztonságban. Imádtam rájönni arra, hogy mennyire fontos a másokkal szembeni nyitottság. Az idegen nációkból érkező kollégák először rettentően ridegnek fognak tűnni, aztán munka után egy laza beszélgetés megváltoztathatja az egész róla magadban megalkotott képet. Érdekes volt rájönni, hogy merni kell megkérdezni dolgokat, senki nem fog lenyelni keresztbe, maximum nem értjük meg, hogy mit hablatyolt görögül, de legalább mutogatni megtanulunk kiválóan :)

Ha valaki lassabbnak gondolja magát, hátha több időbe fog kerülni felvenni a ritmust, az ne aggódjon egy percet sem :)  itt nem lesz ideje gondolkodni, folynak az események egymás után és egyszer csak azt veszi észre, hogy már 1 hónapja ott van és már minden tevékenység rutinnak számít. Hogy köszönünk a kisbolt előtt álló eladónak, a hotel legtöbb személyzetéhez van egy jó szavunk. Nem utolsó sorban a vendégekkel való kapcsolat is felüdülést jelenthet. Találkoztam olyan vendégekkel, 2 középkorú pár. Minden nap, amíg ott voltak megkérdezték, hogy telik a napunk, mit segíthetnek (nyilván semmit :) ), búcsúzóul, akik kedvesek voltunk a számukra, vicces montázsokat készítettek rólunk és elküldték nekünk. Azóta is megvan, és rettentő sok jó élmény jut róla eszembe. Az egyikükkel időről időre megosztjuk, hogy ki éppen hol járt a világban :)

Úgy élj, hogy soha nem kelljen feltenned magadnak a kérdést: Mi lett volna ha?  

És ez nem egy író költeményéből származik, aki a hatásvadászatra pályázik. Ezt én írom, egy átlagos egri lány, akinek támadt egy ötlete, hogy többet szeretne kihozni magából. Nem tudtam volna meg, mi lett volna, ha nem megyek el, élhettem volna a boldog tudatlanság árnyékában. Én viszont kockáztattam. És nyertem. Mit? Tapasztalást, élményeket, barátokat, minden csupa olyat, amit pénzen nem vehet meg az ember. Amit csak akkor élhetünk át, ha merjük meglépni azt az egy lépcsőt. Csak mindig egyet lépjünk előre és előbb utóbb ott leszünk, ahol soha nem is képzeltük, hogy velünk valaha is ilyen elképesztő élmény történhet.

Te is szeretnél ilyen élményeket?

  •   Nincs gyakorlatod a hotelmunkák / vendéglátás terén, de szeretnél belekóstolni ebbe a világba?
  •   Jól beszélsz egy vagy több idegen nyelvet és érdekel a szállodák világa?
  •   Csak pár hónapos munkavállalást tervezel vagy pont jól jönne egy nyári diákmunka Görögországban?

A Work Experience Greece program az ideális választás, ha régóta szíved csücske Görögország és szívesen vállalnál valamelyik gyönyörű tengerparton nyári / szezonális munkát! A szállodák ingyenesen gondoskodnak a szállásodról és az ellátásodról, így nem kell a kintléted alatt költened semmire. A részvételhez nem kell diáknak lenned, nem kell tudod görögül, és ami a legjobb: előzetes gyakorlat sem szükséges. Csak vágj bele!

Nem tudsz elhelyezkedni, mert nincs gyakorlatod, vagy rendelkezel tapasztalattal, de nem elég nívós helyekről? Szeretnéd erősíteni az idegen nyelvtudásodat? Mindig is vonzott Görögország? Referenciát szeretnél szerezni egy 4-5 csillagos külföldi szállodától? Ha bármelyik kérdésre IGEN a válasz, akkor ne hagyd ki ezt a lehetőséget!

  •  Szükséges kezdőtőke: kb.150.000 Ft
  •  Programdíj: 250 GBP
  •  Fizetés: nettó 450-500 EUR/hó
  •  Pozíciók: felszolgáló, bartender, szobalány, recepciós, konyhai kisegítő, medencefelügyelő, lifeguard, hostess
  •  Szállás: ingyenesen biztosított
  •  Ellátás: ingyenesen biztosított
  •  Elvárások: magabiztos angol vagy német vagy orosz nyelvtudás
  •  Szerződés hossza: 10-24 hét között szabadon választható (április & október között)
tovább...

Krizsán Regina élménybeszámolója

Összességében ez a kint töltött fél év volt életem legjobb fél éve, rengeteget tanultam magamról, mivel egyedül voltam, ha beteg voltam, mindent egyedül kellett megoldani. Meg tanultam hogyan kell keményen dolgozni, és hogy nem szabad mindent magunkra venni, így könnyebben áthidalhatóak a nehézségek. Tovább...

Túri Dóra élménybeszámolója

Rengeteg élménnyel gazdagodtam és annyira beleszerettem a szigetbe, hogy még le sem járt az első szerződésem, de már a másodikra jelentkezek. Nagyon sok új dolgot tanultam, fejlődött az angol és a spanyol nyelvtudásom is, sőt még németül is megtanultam egy-két kifejezést. Tovább...

Gódor Marietta élménybeszámolója

Az étterem főnöke nagyon tisztelettudó volt és kedves velünk, a kollégák is nagyon segítőkészek voltak mindig. Azt éreztem, hogy szeretek ott dolgozni. Az ottani emberek is mindig vidámak voltak, és azt sugározták feléd, hogy milyen boldogok. Tovább...

Unoka Lívia Katalin élménybeszámolója

Dél-Cipruson nagyon sokan beszélnek angolul, illetve nagyon könnyű angol nyelvű busz menetredeket találni az interneten, tehát nem féltem neki indulni az ismeretlennek, főleg amikor sikerült közös szabadnapot kapnunk a barátnőmmel. Tovább...

Adorján Zsuzsanna élménybeszámolója

A szállás a város turista- övezetében volt, kb. 15 perc sétára a tengerparttól. Én Paphos legnagyobb hoteljébe kerültem, egy négycsillagos szálloda éttermébe, ahonnan egyenes kilátás volt a tengerre. Tovább...

Kozák Katalin élménybeszámolója

Nagyon sok emberrel megismerkedtem a hotelen kívül is. Lettek ciprusi barátnőim. Nekik köszönhetően a latin tánc lett az új hobbim. Hetente latin bulikba mentem velük és csodálatos élményekkel gazdagodtam. Tovább...

Csikós Andrea élménybeszámolója

Kedvesek, és segítenek bármiben. A főnökök is közvetlenek, bármit elmondhatsz és ha tudnak alkalmazkodnak hozzád. Sajnos mi kifogtuk az esküvő szezont, így páromnak hétvégente mindig túlóráznia kellett, általában hét elején kapott szabadnapot. Tovább...

Körtvélyes Zsolt élménybeszámolója

Engem szerencsére teljesen egyenrangú félként kezeltek a kollégák és a főnökség is, így minden feladatból kivettem a részem: check-in, check-out, valutaváltás, kirándulások értékesítése, taxirendelés, panaszkezelés, stb. Tovább...

Martini Viktória élménybeszámolója

1 hónap után is akadtak nehezebb napok a munkában, de már sokkal jobban bírtam és jobban álltam hozzá, mint az előtt. Imádtam a munkatársaim, egyfolytában szórakoztattak és tartották bennem a lelket. Tovább...

Gódor Marietta élménybeszámolója

Amikor Cipruson a Larnakai repülőtérre értem egy nagyon kedves taxisofőr várt a helyszínen, akit a hotel küldött számomra névtáblával ellátva. Olyan jó hangulatban telt az utazásom a hotelig Limassolba, ahol dolgoztam, hogy megnyugodtam tényleg nem lesz semmi bajom. Tovább...