Finna Dorina

„Minden, amire szükséged van, mélyen benned él és várja, hogy megmutatkozhasson.” Beszámoló a szakmai gyakorlatomról, Spanyolországból. Nappali hallgató vagyok a Budapesti Kommunikációs Főiskolán. A 2011/2012-es tanév féléve utáni nyáron kellett elvégeznem a szakmai gyakorlatomat. A del REY International iroda jóvoltából a gyakorlatomat Spanyolországban tölthetem 3 hónap keresztül! :) Az ottlétem összességében rendkívül pozitív volt. Megpróbálok leírni minden fontos dolgot külön részekben (és azokat is részletezve), hogy jobban átlássátok!

A hotelről

A helyszín Cambrils volt, Barcelonától délre található üdülőváros. Gyönyörű város, a hoteltől 150 méterre található csodálatos tengerparttal. A hotel amiben dolgoztam, egy hotellánc tagja. 4 hotelből áll, mind 3-4 csillagosak. 

A hotel nem túl nagy, de minden megvolt benne, amire szüksége lehet a vendégnek. A hotelben mi nem nagyon tartózkodhattunk, csak az étterem részében. Még titokban sem tudtunk végig osonni, mert be volt kamerázva :(. Pedig volt egy szép medence is, sajnos azt sem használhattuk, mondjuk érthető módon: mégse fürödjünk együtt a vendégekkel, kicsit hülyén venné ki magát a szitu.

A medence a hotel tetején volt, és biztos a kilátás is gyönyörű volt. :)

A kávézóban volt wifi, ahol tudtunk internetezni, és skypeolni a családdal, barátokkal. Ezen kívül konferencia terem a rendezvényeknek, egy terem a szórakozásnak (biliárd, darts), meg a recepció és persze a különféle szobák.

Az étteremről, a munkámról

Az étterem önkiszolgáló rendszerrel működik, ahol mi voltunk a felszolgálók. Van egy hatalmas „svéd asztal”, aminek az elején hidegen tartja az ételeket a vége pedig melegen, elég pöpec ;)

Svédasztalos étterem

Ahogy láthatjátok a képen, elég szép volt ez a része a hotelnek, mondhatni a legszebb. Mindig arra kellett törekednünk, hogy mindig minden rendben legyen, és sehol ne legyen egy kosz sem, ezt a munkánk elején és végén kellett tejesítenünk. (Mindjárt részletezem.)

Heti 35 órát kellett dolgozunk, két nap szabadsággal, ennek ellenére a többi munkatársunk 48 órát dolgozott. A heti 35 óra legelőször nem tűnt túl nagy melónak. Az első hetekben nem is volt az, de aztán jött a főszezon. Átlagosan 280 ember evett szinte majdnem egyszerre, és ehhez napi 5-6 felszolgáló. A főszezonban viszont az emberek száma meghaladta a 350 embert, ugyanennyi felszolgálóval, akkor egy kicsit meg kellett emberelnünk magunkat. :)

Egy napi munka 3 részre volt osztva: reggeli, ebéd, vacsi. Ezekből mindig kettőre voltunk beosztva, napi hét órába. A beosztás hétről hétre változott, mindig a vendégekkel egyenes arányosan volt felépítve. Ez a táblázattal a napi hét órát akarom megmutatni, hogy érthetőbb legyen.

	Étterem nyitva tartás	Munkaidőnk
reggeli	08:00 - 10:30	07:30/08:30 - 11:30
ebéd	13:00 - 15:30	12:30/13:30 - 16:00
vacsora	20:00 - 22:30	19:30/20:30 - 23:30

A lényeg, hogy egyik műszakban 4-et, a másikban 3-at dolgoztunk. Mint említettem napi 2x dolgoztunk, ha pl. reggel 7:30-ra mentem akkor ebédre csak 13.30-ra. Mindig változott az is, hogy melyik időszakba megyünk dolgozni. A legjobban a reggelit szerettem, mert az emberek szétszórva jöttek enni, mindenki máskor kelt fel. Az ebédnél meg a vacsoránál általában egyszerre jöttek: mindenki nyitás után fél órára :D

A legjobb műszak szerintem az volt, amikor reggel 7:30-ra mentem, és este 20.30-ra. Akkor az egész délutánom szabad volt, akkor általában egész nap a hasamat süttettem a tengerparton:

Valahogy így sikerült túl élnem :)

A munkáról kicsit részletesebben, csakhogy kicsit jobban bele lássatok ti is:

A konkrét munkakör a felszolgálás volt. Ha olyan műszakra mentem, ahol 4 órát dolgoztam, akkor az első fél óra csak a kipakolásról szólt. Villanykapcsolás. (Nekem leges legelőször a legfontosabb mindig egy dupla kávé lefőzése volt, és gyors elkortyolgatása, az ébren maradás érdekében. :D) Ki kellett hordanunk az összes salátát, desszertet, kenyeret, gyümölcsöket, reggelente beizzítani a kávégépeket, melegszendó sütőket stb. (A pult hűthető részekhez kerültek reggelnél a felvágottak, sajtok, a fűthető részéhez pedig rántotta, kolbászok, virslik, stb. Ebédnél a hűthetőhöz salik: kb. 6 féle, a fűthetőhöz pedig a főételek). Miután a kipakolás megvolt, eljött a nyitás ideje, és az emberek szállingóztak befelé.

A vendégek megérkeznek, felvesszük az italrendelést, és míg ők csak odamennek a pulthoz, szednek a tányérba, addig mi kivisszük az üvegeket. Mikor végeztek, és ott hagyták a koszos dolgokat, le kellett vennünk a tányérokat, evőeszközöket, szalvétát, és ha a terítő piszkos volt, akkor azt is. Rápakolni őket egy kocsira, és újra teríteni ugyanezeket a dolgokat. A szalvéta nem papírból volt, hanem ilyen selymes anyagból, abból pedig egy torony-féleséget kellett csinálnunk, amit az első nap gyakoroltunk. Hát nem mondom, hogy az elején egyszerű volt. :D Ha a kocsi már nagyon tele volt, akkor be kellett tolnunk a konyhába, és rárakni a mosogató asztalra, ahol Yanu elmosta őket. A munkánk legnagyobb része ez volt. Eközben ha esetleg elfogyott a kenyér, akkor feltöltöttük és hoztunk ki többet, vagy ha valaki elejtett valamit, akkor feltakarítottuk, segítettünk a vendégeknek különböző kérdésekben stb. Egy ilyen étkezés kb. 2,5 fél óráig tartott.

Az étterem kiüresedett, a vendégek elmentek. Ezek után rendbe raktuk az összes asztalt, bepakoltuk a maradék kajákat, amiből azért csemegéztünk még, ha volt megittuk a maradék likőrt, pezsgőt – persze ezt csak nagy zárójelben írtam le! :) Felsöpörtünk, felmostunk, közbe valaki a szemetet kivitte, és mentünk haza. Persze mindig ez volt a munka legrosszabb része, mert itt már kicsit fáradtak voltunk és nem igazán volt kedvünk takarítani, de valahol mégis a legjobb, mert ilyenkor hülyültünk a legtöbbet. :)

Takarítások után így nézett ki az étterem, és várt a következő evészetre:

Itt valamennyire látszanak is a szalvéta technikáink ;) (A jobb szélső elég béna, épp eldőlni készül:D)

Hát a munka rész talán ennyiből ki is fújt. Változó volt, hogy mikor mennyi munka volt. A főszezon megerőltető volt, viszont voltak nagyon egyszerű napok is. Egy idő után hozzá lehetett szokni a korán keléshez is, meg a fél 12-ig tartó műszakhoz is. A munkatársaink nagyon aranyosak voltak, és ahol tudtak segítettek. Sok tapasztalatot nyertünk, és még ha nem is a vendéglátásban szeretnék a későbbiekben elhelyezkedni, legalább ebbe is belekóstoltam egy kicsit, és persze nem elhanyagolható a nyelvtudás, amit kint szereztem! Folyamatosan spanyol szavakat és mondatok hallani, rá voltunk kényszerítve, hogy tanuljunk. Én már gimnáziumban is tanultam spanyolul, úgyhogy a kint létem alatt csak ragadtak rám a dolgok. Egy dolog volt, ami negatív, hogy szinte az egész hotel nem beszélt angolul. Ha valamennyire tudtak is, nagyon az alap szintet. Persze ennek meg van az előnye és hátránya is. :) Végső soron, talán jobb is, hogy csak spanyolul tudtunk kommunikálni.

A szállásról, szabadidőről 

Hát akkor, először is kezdeném a szállásunkkal. Nem a hotelben laktunk, hanem külön álló lakást kaptunk, sréhen a hotellel. Mindennel felszerelt, egyszerű mégis nagyszerű. Új bútorokkal, fullos konyhával, 3 hálóval, 2 fürdővel, nagy nappalival – amit gyakorlatilag ki se használtunk –, és egy erkéllyel. Ezt a lakást, még én is elfogadnám magamnak.

konyha, előtér, egyik fürdőszoba, kilátás az erkélyről

Az elején 6-an laktunk lányok, 3 spanyol lánnyal, (akik egy másik hotelben dolgoztak, de ugyanabban a hotelláncban ;) egy cseh lány, becenevén Kácská; és Angi, akivel együtt repültünk ki Cambrilsbe. Angival nem ismertük egymást, csak kiutazásunk előtt levelezgettünk, és beszéltük meg a részleteket. Viszont kint nagyon jó barátok lettünk, és már csak emiatt érdemes volt kimenni. Ő még jelen pillanatban nem jött haza, de mihelyt hazaér, találkozunk. :) Kácskával is agyon jóba lettünk, bár azért vele mégis csak más volt, vele angolul beszéltünk. A három másik spanyol lánnyal viszont szinte csak köszönő viszonyban voltunk, de ők egy hónap múlva el is mentek, és miénk maradt a lakás! ;) Bár nem mintha, hatan nem fértünk volna el.

A képről Sarah – az egyik spanyol lány – hiányzik, mert ő meg még hamarabb ment el

Miután leléptek a spanyolok, hárman nagyon jóba lettünk. Nagyon sokat voltunk együtt, és a jó hangulat is garantált volt. Ha együtt volt szabadnapunk, mindig csináltunk különböző programokat. Átruccantunk egy másik városba, elmentünk a másik városban lévő vidámparkba, shoppingoltunk csajos módra, vagy csak lementünk a tengerpartra pihenni, fürdeni. Egyik legnagyobb élményünk mikor robogózni mentünk el, és a környező városokat jártuk be vele. A legviccesebb pedig, hogy rózsaszín bukósisakba nyomtuk. :) Csak úgy száguldoztunk! (már amennyire tudtuk ezzel a kis robogóval) ;D

A robogó legviccesebb része a tankolás, és az elindulás volt. :D Azok nem igazán mentek. :(

A másik nagyon maradandó emlék a Port Aventura volt. Ez egy hatalmas vidámpark 4 részre osztva. Mind a négy részen más-más ország rész érvényesül. Olyan éttermek vannak ott, olyan zene szól, és úgy vannak felöltözve az emberek. Ott barátnőmmel voltunk, Timivel, aki kijött hozzám Spanyolországba nyaralni az utolsó hetemen. (Bár mondták, hogy nem lehet vendégeket fogadni, és senki nem mehet fel a lakásra rajtunk kívül, de hát senki nem figyelte, hogy mit csinálunk, és ki járkál fel hozzánk. Napi rendszerességgel jött fel a kávézóban dolgozó fiú, vagy a spanyol lányok pasijai.)

Port Aventura vidámpark

Ebben a vidámparkban található Európa legmagasabb hullámvasútja is, 78 m és 134km/h-val megy. Hát nem hazudok, ha azt mondom, hogy halálfélelmem volt. :D Ezenkívül még rengeteg játék van, és nyitástól-zárásig kell ott lenni, ha mindenre fel akarunk ülni. Úgyhogy mi is ott voltunk reggel 10-re és csak este 11-kor mentünk el. Az mondjuk gondolom egyértelmű, hogy nagyon drága a hely, már csak maga a belépő is 44 euro egy főre. Viszont nekünk volt kuponunk, amivel „csak” 22 euro volt fejenként, de azt kell, hogy mondjam megérte. Ha azt nézem, hogy itthon 4000 Ft, akkor meg végképp megérte. :) Sokkal nagyobb, sokkal színvonalasabb, és sokkal-sokkal királyabb! ;)

Ennél a vizes-csúszdás játéknál például tiszta vizesek lettünk. :)

Volt több fajta vizes, de ez volt a legkegyetlenebb. Itt mindenki csurom vizesen szállt ki a csónakból. Nem bírom ismételni, mennyire jó volt! :)

Ezeken kívül persze rengeteg helyen voltunk még, főleg a környező városokban vagy Barcelonába is átmentünk pár napra.

Ha viszont nem volt szabadnapunk, akkor is kihasználtuk az időnket kint. A vacsorás műszak után például már rutinná vált az esti sörözés vagy borozás. Megvoltak a törzshelyeink, ahol már név szerint ismertek minket, és tudták mit fogunk kérni. Persze az elején nagyjából körbe jártuk a környező kocsmákat. De a legszimpatikusabbaknál kötöttünk ki mindig. Esténként egy-két korsó sör, vagy bor és alvás volt. Nagyon szép koktélokat csinálnak, vagy ugye a híres spanyol sangria.

Koktélozás és sangria

Még pár fotó, csakhogy lássátok, merre jártam és, hogy milyen szép helyekre lehet kijutni:

Konklúzió

Összességében, visszagondolva meg voltam elégedve mindennel. Valódi munkám volt egy hotelben, ami a szakterületemhez tartozik. Rengeteg tanulsággal tértem haza, és rengeteg barátot szereztem. A spanyol nyelv is sokkal jobban megy, és már egész jól beszélem. :) A hangulat a munkahelyemen és szabadidőmben is nagyon jó volt. Rengeteg utaztam, és rengeteg élménnyel tértem haza.

A spanyolokat pedig rendkívül segítőkész embereknek ismertem meg. Minden segíteni akarnak, és csak a jót látják benned. Nem érdekli őket, ha egy szót sem beszélsz spanyolul, akkor addig magyarázzák, mutogatják míg meg nem érted, ebből sosem volt kellemetlenség. A felfogásuk is sokkal pozitívabb minden téren. Egyfolytában pörögnek, buliznak, élvezik az életet, de ezek mellett a munkájukat is rendesen megcsinálják.

Nagyon tetszett ez a három hónap, és remélem nektek is tetszett a beszámolóm!

Gondolom ez egy sablon szöveg, de:

Új nyelvet tanulhatsz, új embereket ismerhetsz meg, munkád is van, és rengeteg élménnyel gazdagodsz! Tedd meg most, hogy tudj miről mesélni az unokáknak! :)