delREYInternational
  • Rólunk
  • Aktuális
  • Programok
  • Országok
  • Tudástár
  • Élménybeszámolók
  • Blog
  • Kapcsolat

Kátai Anikó


Milyen volt az út?

Lanzarote szigetére 2016. szeptember 15-én indultam ki. Ekkor még nem volt közvetlen járat a szigetre Budapestről, így Barcelonában kellett átszállnom. A repülőjegyeket úgy válogattam össze, hogy a két járat között legyen időm megtekinteni a várost. Jól választottam. A Hop-on Hop-off-os buszoknak köszönhetően láttam Barcelona fő nevezetességeit és egy gyönyörű napot tölthettem el. Lanzarotéra másnap, hajnal 1 órakor érkeztem.

Az én hotelem a város szélén helyezkedik el, így taxival a szálloda maximum 10 percre található a reptértől. A recepciós rögtön tudta, hogy ki vagyok. Lehívta az egyik karbantartót, aki készségesen segített nekem a bőröndök cipekedésével és elkísért az új otthonomhoz. Mivel akkor az apartmanban épp elegen voltak, másnap kaptam egy saját kuckót, ahol teljesen egyedül voltam két hétig, míg ketten el nem mentek.

Milyen volt a szállás és ellátás?

Az apartman egy viszonylag eldugott helyen, egy állandóan zúgó gépház felett volt található. Pozitívuma, hogy csak egy szomszéd apartman volt, így csak egy szomszéd hívta a recepciót, ha túl hangosak voltunk. A fél év alatt nagyon sokan megfordultak az apartmanban és mindenki nyomot hagyott magából. Éltem 8 magyarral, egy olasszal, egy némettel és egy cseh lánnyal együtt. Sajnos nálunk nem jártak a takarítónők, így magunknak kellett (volna) takarítani. Két szobában két-két ágy, és a nappali konyhában is két ágy volt található. Maximum 5-en laktunk egyszerre, de a kedvenc felállásom, amikor csak hárman voltunk és mindenkinek megvolt a saját maga privátszférája. Mielőtt kimentem, nagyon beharangozták, hogy teli van csótánnyal minden. Én maximum 2 darabot láttam a fél év alatt.

Hivatalosan enni háromszor kaptunk, de harapnivalót szinte a nap 24 órájában mindig találtunk (éjjel persze csak ha az éjszakai recepciós jó fej volt). Nagy meglepetésemre nem főztek külön a személyzetnek, így a vendégek kosztját ettük. Ráadásul az étteremben, a vendégek között. Tapasztalatom szerint ezt sokszor furcsállták a vendégek, de inkább jó néven vették, mert mindig mosolyra találtam köztük. Minden napra le volt bontva, hogy mi az aznapi kaja, így minden héten ugyan az volt. Hétfőn mexikói, szerdán olasz, pénteken pedig kínai tematikával várták a vendégeket. Minden főétkezésnél található volt hidegtál, hal, hús, köret, szószok, zöldség, gyümölcs, süti, fagyi. Egy hónap után elég unalmassá vált, de ki fog költeni kajára, ha az étteremben ingyen van? Karácsonykor és szilveszterkor viszont igen különleges ételekkel várták a vendégeket – és ezzel együtt minket is.

Milyen volt a munka?

Heti 5 napos és napi 8 órás munkarendben dolgoztunk, amit hellyel-közzel be is tartottak, egyszer kétszer maradtam ott tovább, de legtöbbször még hamarabb is hazamehettünk. Mindezt osztott műszakban, ami nem a világ legjobb találmánya. Hiába van a két műszak között akár 6 órányi szabadidőd, az érzés, hogy már megint dolgozni kell menni, benned marad.

Maga a munka nem egy agysebészet, mivel büfé/svédasztal és nem a’la carte rendszerben dolgozunk.  Ha épp ment az étkeztetés, a dolgunk mindösszesen a piszkos tányérok eltávolítása és a koszos terítők lecserélése volt. Miután a vendégek elmentek, a következő étkezésre való megterítés és takarítás volt a dolgunk.

Az éttermen kívül a bárban is kellett dolgoznunk. Napközben ételt is lehetett rendelni, amit kizárólag a nem gyakornokok készítettek. Nekünk italkészítés és takarítás volt a dolgunk. Este a vendégeket különféle programokkal szórakoztatták, így olyankor a helység megtelt italozgató-ittas vendégekkel.

A dolgozók többsége spanyol és filipino volt, akik alig-alig tudtak angolul. De a kommunikációt én igazán élveztem, sokszor elég volt, ha csak egy sííí-t mondtál, aztán ha csúnyán néztek rád, akkor egy jól hangsúlyozott nooo is megoldott mindent. :D A munkanapok általában jó hangulatban teltek, a munkatársak segítőkészek, kedvesek és humorosak voltak. (Kivétel persze itt is akadt.)

Mit csináltál szabadnapjaidon?

Amit csak akartam! Sok ismerősöm kinn maradt a gyakornoki idejük után, így régi arcokkal és új barátokkal egyaránt, igen sokszínű programokat szerveztünk. Rengeteget kirándultam, többen is meglátogattak otthonról. Anyukámmal béreltünk egy autót, mellyel két nap alatt bejártuk az egész szigetet.

Legszebb napom, mikor két német vendég karácsonyi ajándékként elvitt a szomszédos La Graciosa szigetére, ahol egy egész napos túrázás várt. 20 kilométer tömény szépség! Felfedeztük a sziget ezer arcát, hisz máshova tekintettél, mindig más tájképet láttál. Bulizás szempontjából számomra nem teljesen volt kielégítő. Számomra a koncertek jelentik a kikapcsolódást, amire kétszer találtam alkalmat a fél év alatt. A helyi klub, ahová a helyi spanyolok jártak elég messze volt tőlünk, viszont az inkább turistáknak fenntartott pubokat sokszor felkerestük. Kedvencem az élő rock zenés American-Indian Café, ahol a dobos ráadásul magyar volt. :)

Összességében ebben a fél évben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, sokat tanultam magamról is, rengeteg barátra leltem a világ számos pontjáról. Én azt mondom, aki teheti, az vegyen rész egy ilyen programon, vesztenivaló nincs, ezzel csak nyerni lehet!
Mivel fél évet pár sorban nehéz összefoglalni, keress bártan, bármilyen kérdésed van! :)

Te is szeretnél ilyen élményeket?

Kapcsolódó blogbejegyzések

Bodnár Réka élménybeszámolója

Mindig is vágytam Spanyolországba, mert gyönyörű városai, tengerpartjai vannak. Emellett a spanyol nyelv rendkívül hangzatos, dallamos, szeretem a spanyol zenéket is, és mivel még sosem volt lehetőségem a spanyol életérzést megtapasztalni, úgy gondoltam, a szakmai gyakorlatom tökéletes helyszíne lesz az ország. Tovább...

Krupinszki Anita élménybeszámolója

Amint hazajöttem, egyből eldöntöttem, hogyha lesz lehetőségem ismét nekivágok a programnak, de ezúttal más helyen. Mindig élmény új emberekkel találkozni, új helyeket felfedezni, új barátságokat kötni, mindeközben azt a munkát végezni, amiben örömömet lelem, hiszen szeretek emberekkel foglalkozni, így számomra egyértelmű az ismétlés animátorként. Tovább...

Túri Dóra élménybeszámolója

Rengeteg élménnyel gazdagodtam és annyira beleszerettem a szigetbe, hogy még le sem járt az első szerződésem, de már a másodikra jelentkezek. Nagyon sok új dolgot tanultam, fejlődött az angol és a spanyol nyelvtudásom is, sőt még németül is megtanultam egy-két kifejezést. Tovább...

Drahanovszki Vilmos élménybeszámolója

Visszagondoltam, hogy mennyi újat tanultam itt, és hogy mennyit fejlődött a spanyol, és az angol tudásom, illetve mennyi új kultúrát megismertem, és mennyi barátom lett Európa különböző részeiről... Mindenkinek csak ajánlani tudom! Tovább...

Ledzényi Viktória élménybeszámolója

A legtöbb hétvégi bulit a Heineken nevezetű szórakozóhelyen töltöttük , itt hamar megszereti mindenki a spanyol zenéket. A szép lányokat mindig wellcome drink-kel köszöntik.. Tovább...

Gódor Marietta élménybeszámolója

Az étterem főnöke nagyon tisztelettudó volt és kedves velünk, a kollégák is nagyon segítőkészek voltak mindig. Azt éreztem, hogy szeretek ott dolgozni. Az ottani emberek is mindig vidámak voltak, és azt sugározták feléd, hogy milyen boldogok. Tovább...

Németh Fanni élménybeszámolója

Heti két szabadnappal rendelkeztünk és kérésre kaphattunk közös szabadnapot a többi gyakornokkal, akik mind magyarok voltak a szállodában. A szigetet sikerült körbejárnunk autót bérelve és megnézni a főbb nevezetességeket... Tovább...

Réder Brigitta élménybeszámolója

Mivel svédasztalos az étkezés, igy még az én finnyás, diétás igényeimet is kielégitette a menü, de elárulom sütikből sincs hiány. A reggelinél még azt is megválaszthatod hány perces főtt tojást kivánsz, 6 netán 10 perceset Tovább...

Körtvélyes Zsolt élménybeszámolója

Engem szerencsére teljesen egyenrangú félként kezeltek a kollégák és a főnökség is, így minden feladatból kivettem a részem: check-in, check-out, valutaváltás, kirándulások értékesítése, taxirendelés, panaszkezelés, stb. Tovább...

Martini Viktória élménybeszámolója

1 hónap után is akadtak nehezebb napok a munkában, de már sokkal jobban bírtam és jobban álltam hozzá, mint az előtt. Imádtam a munkatársaim, egyfolytában szórakoztattak és tartották bennem a lelket. Tovább...