Honvágy és Alfajai
„Otthon édes Otthon” – a mondat ami tökéletesen leírja azt, hogy hogyan süllyedünk el nyakig a kényelemben, ahelyett, hogy kilépnénk az ölelő komfortzónából és kipróbálnánk valami újat – Szerencsére ti, akik pont a kiutazás felé kacsintgattok, lesztek azok akiket ez a dolog nem érint : )
Persze azért meg-megkísért a honvágy, mintha az ördög megjelenne a válladon és ravasz varázslatokkal vesz rá arra, hogy ne élvezd azt, ahol éppen vagy:
Az otthon/szoba kényelmének hiánya
Persze reálisnak mondható az is, hogy hiányzik az itthoni táj és a megszokott légkör, de leginkább mégis egy ennél sokkal megfoghatóbb, valósabb indok az ami honvágyat kelt. Ez nem más, mint a teljesen új környezet amibe kerülsz(pláne az elején amikor kiérsz – kezdeti sokk) és semmi sem lesz olyan, mint az itthoni. Felbukkan a gondolat, hogy „én itt egy estét sem töltök el” – majd a gyengék meghúzzák a kart, amit követően vízcsobogással kísérve el is tűnik a nyári kalandjuk (ha értitek a virágnyelvet).
VALÓSÁG: A gyakorlatban persze nem történt más, minthogy egy új környezetbe kerültél, új emberekkel egy teljesen ismeretlen helyen. Nem csoda, hogy mindent fel kell építened a nulláról, de ezt már korábban meg is tetted, amikor albérletbe, koliba költöztél be – nincs különbség.
A munka utáni elhatárolódás
Ó igen, egy rejtett kis akna, amit gyakran észre sem veszel, de beférkőzik a fejedbe. Ez az, amikor úgy érzed, hogy semmi sem szól másról mint a munkáról és egy pillanatra sem tudsz kikapcsolódni – ami után persze arra gondolsz, hogy milyen jó hazamenni, lepunnyadni és nem csinálni semmit – és a gyengék megint meghúzzák a kart..
VALÓSÁG: A munkahelyed közelében szállsz meg, a munkatársaiddal bulizol, akik csak munkahelyi sztorikról beszélnek egész este, majd a munkahelyedre indulsz reggel. Ez egy olyan illúziót kelt benned, hogy folyamatosan csak dolgozol, amit egy kis lazasággal le tudsz gyűrni (itthon is ugyan ez lenne, ha a csoporttársaiddal töltenéd az időd 90% át egy nap)
Haverok/ismerősök hiánya
Ugyan az a probléma, mint az otthon kényeleme, hisz a társaságod is egy fixen kialakult dolog. Ha ebből kiszakadsz ugyan olyan hiányérzettel találkozol, csak itt arra gondolsz majd hogy: „De jó lenne ha a Barinőm itt lenne #missyou #alone #BFFforever #mindenamidovatosmanapságmertezatrendi”
VALÓSÁG: Éld az életed, hiszen ezt kell tenned később is. Vannak amikor nem tudsz időt tölteni a barátaiddal, eljön a pillanat amikor a szüleidtől is el kell szakadni(reméljük ez még #divat)és kötelezően új utakra lépni. Lazulj el, ismerkedj, barátkozz, hiszen így érzed majd magad jól. Valaki hiánya pedig nem kötelez arra, hogy neked rossz legyen!
Kötelesség nyomása
Csak azt mondogatod magadnak, hogy neked ez már sok, nem bírod tovább, eleged van, haza akarsz menni – és miért? Mert mindannyian megszoktuk kisgyerekként, hogy vissza lehet szaladni a szoknya mögé, majd anyu leszid és megbocsájt. Persze visszanyal a fagyi és rájössz, hogy már gyerek sem vagy és el sem tudod játszani.
VALÓSÁG: Elfárad mindenki, lehet a munka nehéz, de ezek olyan dolgok, amikkel garantáltan szembetalálkozol majd a felnőtt életben is. Most ez még egy játszótér a világhoz képest, ahonnan még haza tudsz szaladni. Pont ezért is mutasd meg mit tudsz, szívd fel magad és igenis tudd le a feladatod! Bizonyítsd azt, hogy nem futamodsz meg, vagy ahogy Shia mondta: „Just do it!”
Önálló döntéshozás nehézsége
A legutolsó és egyben legijesztőbb dolog, amivel találkozni fogsz, de szintúgy leküzdhető. Valószínűleg most életedben először kerülsz olyan helyzetbe, hogy az otthontól távol, a barátaid/szüleid tanácsa nélkül kell percek alatt döntést hoznod. Ez ijesztő lehet, hisz biztos pattognak a fejedben a gondolatok hogy „mi lesz ekkor, mi lesz akkor és amakkor” –na pont ezt kell elfelejteni.
VALÓSÁG: Még egy rossz döntés is jobb lehet, mintha elmenekülnél az első pillanatban. Mi történhet a valójában? Elszúrsz valamit, leszid a főnök, vagy egy vendég panaszkodik rád. – Mondd, mit számítanak ezek? A szerződésed végén úgyis hazajössz, így ezek nem érik meg a túl sok stresszt.
Legvégül miért nem éri meg a honvágyra hallgatni és idő előtt feladni? Hiszen amint felszállsz a gépre, vagy amikor látod a Facen, hogy a többiek milyen jól érzik magukat odakint, megbánod majd. De akkor már nem lesz visszaút.